A Nílus egy fenséges folyó, amely északkeleten folyik keresztül Afrika északkeleti részén. Ez a gyönyörű folyó különböző országokban kígyózik és 6650 km hosszú. A legfontosabb, hogy a Nílus folyója Egyiptom, Szudán, Dél-Szudán, Eritrea, Etiópia, Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Burundi, Ruanda, Uganda és Tanzánia vízgyűjtő medencéit fedi le. Mindenekelőtt ez a folyó az elsődleges vízforrás Egyiptom és Szudán számára.
A Nílus folyója
A Nílus folyó az Egyenlítőtől délre halad és észak felé folyik, hogy elérje a Földközi-tengert. A nagy folyó 4132 mérföld hosszúsággal büszkélkedhet, és 1 293 000 négyzetkilométer területet vezet le. Ennek megfelelően a világ leghosszabb folyójának címet a Nílushoz kötik.
A Kék-Nílus és a Fehér-Nílus a két mellékfolyó, amelyek a folyót, a Nílusot alkotják. A Tanzánia Viktória-tójától kezdve a Fehér Nílus észak felé áramlik, amíg el nem éri a szudáni Khartoumot. Itt a hosszabb Fehér-Nílus összeolvad az Etiópiából származó Kék-Nílussal.
A Nílus két forgalmazóra oszlik, ezeket Rosetta-ágnak és nyugati és keleti Damiettának nevezik. Ez a felosztás alkotja a híres Nílus-deltát. Végül a Nílus folyó Észak-Egyiptomon keresztül halad és Alexandriában a Földközi-tengerbe ürül.
Nílus-medence
A létfontosságú Nílus vízgyűjtője számos történelmi hely része. A kontinens területének körülbelül egytizedét elterjedő Nílus vízgyűjtője döntő szerepet játszott az antik világ civilizációinak előrehaladásában és fejlődésében. A Földközi-tenger északon a medencével, keletről az Etióp-fennsíkkal, délen a Viktória-tóval, a Nílus, Csád és a nyugati Kongói-medence között vízválasztóval határos. Így alkotva a Nílus történelmileg gazdag vízgyűjtőjét.
Történelmi jelentőség
A Nílus egy olyan folyó, amely jelentős hatást gyakorolt civilizációnk történetére. A gyerekek kezdettől fogva megismerik a Nílus jelentőségét az iskolában. Ezenkívül a Nílus a világ leghosszabb folyója is, ezért jelentős nyomot hagyott a történelemkönyvekben.
Megemlítés a világtörténelemben
A Nílus megemlítése az ősi tekercsekből indul ki, mint az idő, hogy ismertté tegye jelenlétét a mai modern popkultúrában. Könnyű azt mondani, hogy a Nílus folyó időtlen.
Az ókori Odüsszeia című vers történelmileg Aigyptost említi a Nílus és Egyiptom országaként, amelyen keresztül a folyó folyik. Az ókori Egyiptom, az egyik legkülönlegesebb civilizáció, Kr. E. 3000 körül született a Nílus folyói termékeny partjai mentén.
Gazdasági jelentőség
A Nílus nemcsak életet adott az ókori egyiptomiaknak, de továbbra is ezt tette a bankjai mentén lakó emberek többségéért. Az időben visszafelé utazva elmondhatjuk, hogy a Nílus az ókori Egyiptom középpontjában áll.
Az ősi civilizáció Aur vagy fekete folyót nevezte. Ez a név a folyó áradásakor behozott üledék színét jelöli. A vastag fekete iszap jelentős szerepet játszott abban, hogy a Nílus folyó döntő fontosságúvá vált a civilizáció virágzó életében.
A Nílus, amelyet gyakran „élet atyjának” neveznek, szüntelenül fenntartotta az egyiptomi civilizáció fejlődését. A folyó gyakran nagyvonalúan elárasztja a partját, és új iszaprétegeket rak le. Ezt követően a folyó mentén lévő partok termékeny oázist biztosítottak az emberek számára a mezőgazdaság számára.
Ez visszatért a minden nyáron heves esőzésekre, amelyek feltöltik a Kék-Nílusot, és extra vizet juttatnak a száraz egyiptomi föld partjainak túlfolyására. A hátrahagyott gazdag és termékeny iszap tökéletes termékeny földdarabot hoz létre. Ezt követően ez lehetővé tenné az emberek számára a növénytermesztést és az egészséges közösség felépítését. Ez oda vezetett, hogy az ókori egyiptomiak az elsők között sajátították el a mezőgazdaság művészetét és művelték az ekét.
Vallási fontosság
Sőt, a Nílus bonyolult kapcsolatban áll az ókori Egyiptom elméleteivel. A Nílus hatalmas istenekkel és istennőkkel áll kapcsolatban, akik a föld, az éghajlat és a kultúra áldásaival és átkaival szolgáltak. Sőt, a Nílusról szóló mesék a folyó istennőről vagy az „Életadóról” beszélnek, amelyről úgy gondolják, hogy a mezőgazdaság döntő tudását adta át az embereknek.
Istenem Hapi
A Nílus fontos szerepet játszott az egész ország életében. E folyótól függött az ország jóléte. Sok isten és mítosz kapcsolódik a Nílushoz. Az egyiptomiak azt hitték, hogy a Nílus a földön, az embereken, az alvilágon és az égön keresztül folyik. A lakosok korrelálták a Nílus folyót Hapi istennel, aki felelős volt a Nílus éves elárasztásáért és a föld termékeny iszappal való telítéséért.
Isten Sobek
A Nílus másik istensége Sobek volt – élő alakja krokodil volt. Ő volt a víz és a kiömlés istene, az emberek és istenek védelmezője. Bár megjelenése ijesztő volt, Sobek nem volt kegyetlen. Oziriszszel együtt a régiek a termékenység isteneként tisztelték. Ő is az édesvíz ura és minden élőlény, amely a folyóban élt. Horgászok és vadászok imádkoztak Sebekhez, aki a Nílus bozótai között halászott. Nem csoda, hogy Sobek a halászhálók feltalálója volt.
Isten Osiris
Ozirisz Isten a természet termelőerejének szimbóluma volt. Amikor gabonát vetettek a talajba, ez Ozirisz halálának szimbóluma volt, és ennek az istennek a feltámadása a növények csírázása a földből. Ezenkívül számos termékenységi istenség szoros kapcsolatban állt a Nílusdal.
Isten Ra
A legnagyobb isten Ra volt az istenek atyja és királya, valamint a napisten. Naponta uszályutazást tett a mennyei Nílus mentén, hogy megvilágítsa a földet. Késő este Ra a barokk Meseksethez költözött, és már benne is átjutott az alvilágon. Reggeltől fogva, miután legyőzte Anop kígyót, Ra ismét látható volt a horizonton. Ennek alapján az egyiptomiak a földalatti és a mennyei Nílust képviselték, éjjel -nappal változtak. Az ókori Egyiptom mitológiája átható, és azt sugallja, hogy az egyiptomiak a Nílust felsőbbrendűnek tartották, és megköszönték ezt a hatást. A folyó nagyban befolyásolta életüket általában.
A csodálatos folyó meglátogatásának okai
Egyiptom említése gyakran társul a titokzatos és fenséges Nílushoz. Egyetlen egyiptomi utazás sem tekinthető teljesnek anélkül, hogy tanúja lenne a Nílus teljes dicsőségének. Kétségtelen, hogy ez a gyönyörű folyó a történelem küszöbe elé viszi.
A Nílus hozzájárulása az egyiptomi civilizációhoz
A Nílus termékeny partjai hatalmas szerepet játszottak a hatalmas ősi civilizáció megalapításában. Az Egyiptom számára szánt élelmiszerek nagy részét a Nílus-delta régió partján termesztették. Így a gazdag talaj biztosította az ókori egyiptomiak számára a papirusz növény termesztését. Az ókori egyiptomiak a papirusz növényt használhatták szövet, kötél, és ami a legfontosabb, papír készítésére. A Nílus folyója továbbra is az egyiptomiak 95 százaléka, akik e nagy folyótól néhány kilométeres körzetben laknak.
A Nílus a kiváló mitológiai forrás
A folyó olyan nagy tiszteletet tanúsított, hogy az ókori egyiptomi év három évszakra oszlott a folyó áradása alapján. Ennek megfelelően minden évszakot négy hónapra osztottak, nevezetesen: áradás, ültetés és betakarítás. Az ókori mitológia azt sugallta, hogy a nílusi özönvíz összefüggésbe hozta Izisz könnyeit, amelyek férje, Ozirisz halálát gyászolják.
A Nílus özönvíz napjának megünneplése
A Nílus már nem árasztja el a partot az Aswan magas gát építése miatt. A modern egyiptomiak azonban továbbra is egy olyan ünnepkel ünneplik ezt az eseményt, amely augusztus 15-én kezdődik és körülbelül két hétig tart. Az egyiptomiak fáraó stílusban tervezett hajókat készítenek virágokkal, örömteli énekekkel, táncokkal és színes jelmezekkel, hogy tiszteljék őseiket. Természetesen ez egy szép módja annak, hogy megköszönjük a hatalmas folyó hűségét és szeretetét. A Nílus folyó nemcsak történelmileg jelentős, de felfedező útra is vonzza a turistákat. Az utazók megismerhetik az ikonikus látnivalókat, és megismerhetik a Nílus és a fenséges folyó történelmének fontosságát.
Következtetés
Összefoglalva: Nílus szemtanúja volt a banki civilizációk térnyerésének. Különösen befolyásos és létfontosságú szerepet játszott az ókori egyiptomiak történetében és hatalmában. A mai napokban a Nílus még mindig életet ad mindazoknak, akik a partjai mentén élnek.
